HU
Magyar
HU
Magyar
GB
English
Weboldal címe
Weboldal alcíme
A monostor gyermekei
RENDEZŐI KONCEPCIÓ

Már a Docnomads Joint Masters képzésén, melyet három európai városban – Brüsszelben, Lisszabonban és Budapesten – végeztünk, több dokumentumfilmen is közösen dolgoztunk, gyakran foglalkozva a serdülőkor, a migráció és a multikulturalizmus témájával. Eltérő kulturális hátterünk mindig segített minket abban, hogy mindezeket a témákat nagyobb érzékenységgel és formai változatossággal közelítsük meg. Ez a multikulturális párbeszéd nem csupán a dokumentumfilmek iránti érdeklődésünket fokozta, de segített megérteni azt is, honnan jöttünk, s miként profitálhatunk egymás eltérő látásmódjából és művészi munkájából. Többek között ennek köszönhető, hogy úgy döntöttünk, együtt készítjük el első egészestés dokumentumfilmünket, A monostor gyermekeit, ezzel egyben létrehozva egy egyedülálló, nemzetközi együttműködést Bhután és Magyarország között.

Közvetlenül a diploma után láttunk neki a lehetséges témák felkutatásának Bhutánban. Szerettünk volna egy olyan történetet találni, mely a hagyományok és a nyugati értékek összefonódására, valamint az országban kezdődő modernizációs folyamatokra reflektál. Úgy éreztük, hogy ez a kontraszt, ami az erkölcsi-morális értékeket éppúgy formálja, mint az ország fizikai változásait, kiemelkedően fontos tapasztalatnak számít a ‘80-as évek végétől felnövekvő bhutáni fiatalok életében. Arun, a film bhutáni származású rendezője, egyike azon generációk képviselőinek, akik elsőként tapasztalták meg ezeket a gyors változásokat a mindennapi környezetükben. Bhután déli részén, egy távoli faluban nőtt fel úgy, hogy egészen tinédzser koráig nem látott televíziót és autót. Amikor először érkezett Európába, hogy filmkészítést tanuljon, valódi kulturális sokként érte mindaz, amit a jólét, az életritmus és -minőség, valamint a kapcsolatok terén megtapasztalt. Mikor pedig visszatért Bhutánba, az új tapasztalatok még érzékenyebbé tették a változó értékrendek és a generációk közötti szakadékok tekintetében, melyeket saját bőrén kellett megtapasztalnia. A filmünkben bemutatott történetet épp ezért ő egy teljesen más nézőpontból is tudta szemlélni.

Témakutatásunk során először Tashival, a család legfiatalabb lányával ismerkedtünk meg, aki akkor épp a frissen létrehozott női futballválogatott válogatótáborában gyakorolt. Azonnal kötődni kezdtünk Tashihoz, hiszen azonnal észrevettük, milyen erősen próbálja kifejezésre juttatni fiús identitását. Amikor pedig meglátogattuk a családját, a barátságos és nyitott hozzáállásuknak köszönhetően rögtön közel kerültünk hozzájuk. Mikor meghallottuk, hogy Tashi apukája fiúként hivatkozik Tashira, éreztük, hogy valami igazán rendkívülire bukkantunk. Egy olyan családot találtunk a világ hagyománytisztelő részén, ami az élet buddhista interpretációjának keresztül szeretettel és elfogadással próbálja megérteni a tinédzser gyermekük változó szexualitását. Ugyanakkor épp ezzel az elfogadással szemben egy sokkal nagyobb konfliktust is találtunk a család életén belül. Ez a konfliktus a monostor és a család örökségével állt összefüggésben, s a történet, mely az ország átmeneti állapotát tükrözte, a két testvér személyes utazásán keresztül szélesebb nézőpontot kaphatott. Így hát úgy döntöttünk, hogy a filmünk középpontjába a monostor örökségét állítjuk, mely jól reprezentálja a változás szélén álló kultúra mikrokozmoszát. Ez egyben megteremtette nekünk a lehetőséget, hogy jóval univerzálisabb témákkal is foglalkozzunk: családdal, generációs konfliktusokkal, apa-gyerek kapcsolattal, valamint az utolsó buddhista királyság archaikus társadalmán belüli identitással.

Dokumentumfilmjeinkben szeretjük, ha az apró pillanatokat szeretettel, humorral és iróniával tudjuk lencsevégre kapni. A bensőséges, megfigyelő kamera lehetővé teszi számunkra, hogy a generációs különbségek apró részleteire fókuszáljunk, így a drámai vonal egy jóval finomabb módon bontakozhat ki, ez pedig sokkal közelebb áll a bhutáni emberek természetéhez és mikrokozmoszához.

Úgy érezzük, filmünk egy igazán lokális történetet mesél el, így exkluzív betekintést nyújt a külföldi nézőknek a kortárs bhutáni társadalom életébe. A testvérek személyes utazásán keresztül egy modern mesét kapunk a világ egy olyan, elfeledett tájáról, melyre a mai uniformizált és globalizált világunkban már csak nagyon ritkán bukkanhatunk rá.


Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya